Klímák energia besorolása, avagy mennyit fogyaszt egy klíma?

Klímavásárláskor számos szempontot figyelembe kell vennünk: mekkora helyiséget szeretnénk hűteni, oldalfali vagy plafonba építhető berendezést válasszunk, legyen-e előre beprogramozható a készülék stb. De egyik legfontosabb szempont a klíma energia besorolása, hiszen jelentős összeget spórolhatunk meg, vagy épp adhatunk ki attól függően, hogy milyen berendezést választunk.

Ma már a legtöbb gyártó számára fontos a környezettudatosság, így igyekeznek minél energiahatékonyabb légkondicionálókat létrehozni, amelyek az A+, A++ és A+++ energiabesorolású kategóriába esnek. Egy modern, inverteres klíma 3,5 kW-os teljesítménnyel általában 600-1000 W körüli óránkénti áramfogyasztással rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy 40 Ft/kWh árral kell számolnunk óránként. Amikor már lehűlt a szoba és csak a hőmérsékletet szeretnénk fenntartani, akkor már nem a 600-1000 W fogyasztással érdemes számolnunk, hanem 300-600 W-al kapunk reális kalkulációt. Egy közepes méretű lakás esetében, amennyiben egy klímaberendezés működik, általában 6000-8000 Ft/hó lesz a várható villanyszámla növekedés, ami a nyári hónapokra vetítve 20 000-25 000 Ft-ot jelent. Persze a személyes igények és a klíma egyéni tulajdonságai befolyásolhatják ezt az összeget.

Mint láthattuk, a légkondicionálók sokkal kevesebbet fogyasztanak, akkor ha már csak a hőmérsékleti szinten kell tartaniuk, így egyrészt ebből adódik a leginkább elterjedt A+ és A++ besorolás. Érdemes arra is figyelmet fordítanunk, hogy csak hűtésre, vagy fűtésre is szeretnénk majd használni a klímaberendezést, hiszen eltérő besorolás vonatkozik a készülékekre a két esetben. Általában a gyártók feltüntetik a hűtési és a fűtési energiafogyasztást is a készülék műszaki adatlapján, például „A++/A+”, ahol az első érték a hűtésre, a második a fűtésre vonatkozik. Alapvetően sokkal több energiát igényel egy helyiség fűtése, mint hűtése, így szinte teljesen biztos, hogy a berendezés adatlapján feltüntetett két érték közül a kevésbé kedvező vonatkozik a fűtésre. Ha a kinti levegő nagyon alacsony, -10-15 fok, akkor romlik a klímaberendezés fűtési teljesítménye, ilyen esetekben csupán az elektromos fűtőtestek hatékonyságával megegyező hatékonysággal tudnak működni, így érdemes fűtésre optimalizált hőszivattyús klímát választania ez esetben, így megtartható a gazdaságos használat.

Az ABC szerinti energiabesorolás már önmagában sokat elárul a klíma fogyasztásáról, ám nem elég csupán azt figyelni, hogy A++ vagy A+++ legyen feltüntetve a készüléken, hanem az COP, SCOP, valamint a EER, SEER, mutatókra is ügyelnünk kell.

A COP a klímakészülék teljesítmény mutatója, az angol Coefficient of Performance kifejezést takarja. A COP tulajdonképpen a hatékonyságot mutatja, hiszen a befektetett és előállított energia hányadosa adja az értékét. Egy modern inverteres légkondicionáló a befektetett és a környezetből kivont energiából származó fűtési energiával közösen képes fűteni a helyiséget, vagy akár a házat, ennélfogva a COP értéke meghaladhatja az egyet, hiszen az előállított energia több, mint a befektetett. A COP értéke természetesen nem állandó, a külső-belső hőmérséklet hatására változik, minél nagyobb az eltérés, annál kisebb a COP értéke.

Az EER rövidítés nem más, mint a szobai klíma energiahatékonysági mutatója, angolul Efficiency of Room Air Conditioners. A készülék fogyasztása a kW értékének és az ERR mutatójának a hányadosából adódik.

A COP és az EER értékek nem egy teljes időszakra vonatkoznak, hanem csupán egy adott pillanatban mért teljesítményt adnak meg. Ezzel szemben a SEER és SCOP mutatók egy teljes időszakban mért teljesítményértéket mutatnak meg, tehát figyelembe veszik a folyamatosan változó hőmérsékletet is. Mivel ezek az értékek hosszútávú működésből adódnak, közelebb állnak a valós adatokhoz, mint a COP és EER számok.

Például a Gree Home GWH09AAB oldalfali inverteres klíma esetében a fogyasztás a következőképpen alakul:

2,5 kW-os hűtési teljesítmény / 6,1 SEER = 0,4098 kW x 4 óra x 30 nap x 40 Ft = 1967 Ft / hó

A következő táblázat tartalmazza az energiabesorolási kategóriákat, valamint az EER és COP értékeket, amelyek alapján könnyedén elvégezhető a fenti számítás. Hűtés esetén a légkondicionáló fogyasztása egyszerűen kalkulálható a hűtőteljesítmény és a teljesítményfelvétel elosztásával. Fűtés esetén pedig a fűtőteljesítmény és a teljesítményfelvétel hányadosa mutatja meg a fogyasztás értékét.

Érdemes arra is ügyelni, hogy rendszeresen karbantartsuk a berendezésünket, az éves ellenőrzéseket és tisztításokat végezzük el, hiszen ha nem figyelünk ezekre, akkor romlik a klíma teljesítménye, aminek a pénztárcánk látja kárát.

Ha kérdése adódott, segíthetünk valamiben, vegye fel velünk a kapcsolatot IDE kattintva!