A Hőszivattyúkról
A hőszivattyú napjaink egyik legjobb fűtési és hűtési megoldása. Sokfajta előnnyel rendelkezik. Az egyik leggazdaságosabb fűtési és hűtési megoldás a hőszivattyú, különösen napelemmel párosítva, a környezettudatosság szempontjából, és természetesen fűtés és használati melegvíz készítéséhez, mert kifejezetten energiatakarékos. A levegő/víz hőszivattyúk hőforrásként a levegő hőjét hasznosítják melegvíz készítéshez vagy fűtéshez. A rendszerben hűtőközeg kering, folyadék és gáz halmazállapotban. Hűtéskor az épületből kivont hőt a külső egység adja le a kültéri egységen keresztül. A működési elv hasonló, mint amikor a kézfejünkről párolog el alkohol vagy más illékony folyadék. Ilyenkor érezzük a párolgás hőelvonó hatását azaz a kezünk felülete egy kicsit hűvösebb lesz. A folyamat fűtéskor megfordul.
A levegő víz hőszivattyúk a hőt a külső levegőből nyerik és a meleget pedig víznek adják át. Alapvetően a hőszivattyúval bent fűtünk, kint pedig hűtünk, de ez a körfolyamat egy váltószelep segítségével egyszerűen megfordítható. A váltó szelepnek köszönhetően a hőszivattyú alkalmas lesz hűtésre-fűtésre egyaránt.
A hőszivattyú működése.
A készülék használatához különleges hűtőközeg keveréket használnak a rendszeren belül, (R410 és R32) amely cseppfolyós és gáz halmazállapotot vesz fel a körfolyamat által. A kültéri egységben lévő ventilátor a levegőt átáramoltatja egy hőcserélőn, ahol az elpárolgó hűtőközeg hőt von el a levegőből. Ezután a hűtőközeg a kompresszorba jut, ahol nyomását megnövelve összesűríti azt. A nyomás növekedésével megnő a hűtőközeg hőmérséklete. A létrejött forró gőz egyenesen a kondenzátorba jut. Itt a forró gőz le hűl és hőt ad át a fűtőkörben keringő víznek, így felmelegítve azt. Az expanziós szelep szabályozza a hűtőközeg tömegáramát az elpárologtatóban és a kondenzátorban található nyomáskülönbség szükséges mértékét figyelembe véve.
Ez a folyamat fordul meg hűtés használatkor.
A korszerű hőszivattyúk már -20 fokos hőmérsékleten is tudnak üzemelni, meleg vizet és fűtésnek megfelelő hőt előállítani. A hőszivattyú olyan készülék, ami az egyik oldalról kivont hőt a másik oldalra szállítja, így az egyik irányba fűt az ellenkezőbe hűt. Többféle energiát is képes hasznosítani, ez lehet föld, talajvíz vagy levegő, a működéséhez szükséges elektromos energia előállítása ezektől függetlenül környezetbarát módon, károsanyag kibocsátás nélkül is történhet, pl. napelemek segítségével, ez jelenleg a legelterjedtebb.
.jpg)
Elérhető hőszivattyúink a prémium márkák gyártóitól:
A folyamatról:
Elpárologtatás:
A ciklus elején a hűtőközeg folyékony halmazállapotban van és alacsony a hőmérséklete, így tudja elnyelni a környezetből a hőt. A hűtőközeg hőmérsékletváltozáskor halmazállapotot is tud váltani (folyadékból gáz lesz) ilyenkor az elpárologtatással újabb energiát tudunk majd kinyerni a rendszerből.
A hőszivattyúkban található gázok nyomás hatására folyékony halmazállapotúvá válnak. Ezt a folyékony, alacsony hőmérsékletű, nyomás alatt lévő hűtőközeget a környezet felmelegíti és gáz halmazállapotú lesz.
Az elpárolgás a hőszivattyúban található hőcserélőben zajlik le.
Sűrítés:
A magas hőmérsékletű gáz halmazállapotú hűtőközegből szeretnénk még több hőt kinyerni. Mindezt a hőszivattyú kompresszora segítségével tudjuk elérni. Ekkor a hőcserélőből érkező gázt a kompresszor összenyomja, majd a felmelegített, nagy nyomású gázt továbbítja a rendszerben. A kompresszor működéséhez energia szükséges, viszont a megfelelő hatásfokkal működő hőszivattyú esetén a kompresszor sokkal kevesebb energiát használ el, mint amennyit a hőszivattyú szállítani képes.
Cseppfolyósítás
A felmelegített gázt, amelynek a hőmérséklete már alkalmas az otthonunk fűtésére, bevezetjük egy újabb hőcserélőbe, ahol az átadhatja a hőt a lakás fűtővízének. A hőszivattyúban történő hőleadás következtében a gáz halmazállapotú hűtőközeg folyékony lesz, lecsapódik a kondenzátorban. Ilyen esetben is felhasználjuk a halmazállapot változáskor keletkező hőt, az úgynevezett kondenzációs hőt.
Oldódás
Korábbi folyamatban a hőszivattyú már felmelegítette a fűtővizünket ahhoz, hogy otthonunkban kellemes hőmérséklet legyen. Ekkor a meleg, folyékony hűtőközeget szükséges kivezetni a külső rendszerbe és így a folyamat kezdőik elölről. A hűtőközeg kivezetése a hőszivattyú külső egységébe egy expanziós szelepen át történik. Ennél a lépésnél a hűtőközeg átáramlik alacsony nyomású oldalra, és a kinti hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletre hűl le. Mind ezek mellett a hőszivattyú működése során sok más folyamat játszódik le, de ezek a főbb lépések. A hőszivattyú által szállított hő kb. 75%-át a környezetből vonja el és maradék 25%-át a kompresszió során keletkezett hőenergiából állítja elő.
A hőszivattyú előnyei:
Hőszivattyú típusai
Számos hőszivattyú típus létezik amelyek abban különböznek, hogy különböző környezetből képesek kinyerni és leadni a fűtéshez vagy hűtéshez szükséges energiát.
A legelterjedtebb,
Levegő – víz
A hőszivattyúk ezen csoportja a külső levegőből von el hőt, és ezzel a hővel az ingatlanunkban vizet melegít.
A legkedveltebb hőszivattyú típus. Általában két egységből áll: Egy beltéri és egy kültéri egységből áll, amelyek telepítése nem igényel semmilyen plusz előkészítői munkát, csupán a megfelelő helyet kell nekik biztosítanunk.
A COP – jósági fok – egy energiahatékonyságot mutató arányszám. A leadott fűtőteljesítmény és az ehhez felvett elektromos teljesítmény hányadosa.
A levegő-víz hőszivattyúk COP értéke kisebb, mint pl. a talajszondás hőszivattyú esetében, de az itthoni hőmérsékleti viszonyokhoz egy jó választás a legalacsonyabb befektetéssel megvalósítható rendszer.
A levegő-víz hőszivattyúknak két fő csoportja van: az egyik a monoblokk, a másik a split osztott megoldás. A monoblokk hőszivattyúknak nincs külön kültéri és beltéri egysége ezek kompakt egybeépített egységek.
Monoblokk
A monoblokk rendszerű hőszivattyúban a kültéri egységbe van telepítve gyárilag a levegő – víz hőcserélő és a vízszivattyú is,
így a berendezés nem igényel hűtőköri munkálatokat.
A hőszivattyú be és kilépő vízcsonkjain keresztül azonnal telepíthető a fűtésrendszerhez.
Nem igényel szivárgásvizsgálatot, mivel zárt rendszer.
Talajszondás – földszondás
A hőszivattyú a talaj geotermikus energiáját használja és ebből nyeri a hőt.
Ehhez fúrnunk kell, hogy a szonda KPE csöveit megfelelő mélységbe juttassuk le a talajban. A csöveket 60-120 méteres mélységbe kell lerakni, mindezt úgy, hogy egy furatba 2 előre menő – 2 visszatérő cső szükséges. A fúrás itt összetettebb feladat. Szakmai engedély szükséges hozzá, és igen költséges.
Víz - Víz (fúrt kutas)
Ha az üzemeltetési költségeket vesszük figyelembe a hőszivattyú választásakor akkor a víz – víz hőszivattyú lehet a legjobb választás. A hőszivattyúk a talajvízből nyerik ki a fűtéshez szükséges hőt, majd ezt a vizet vissza vezetjük a talajba, ezzel egy körforgást biztosítva. Szükségünk van egy fúrt kútra ami megfelelő utánpótlást kap a környezetből, és egy vagy akár több úgynevezett nyelő kútra is ahová visszajuttatjuk a fűtéshez elhasznált vizet. A telepítést megelőzően érdemes próbafúrást végeznünk, hogy megtudjuk milyen a minősége a víznek a hőszivattyú működéséhez. A leírtak lehetséges, hogy bonyolultnak hangzanak, de minden hőszivattyú biztonságosan üzemeltethető minden időszakban. Karbantartásuk elenyésző költség, és villamos energia igényük igen alacsony. Napjainkban hőszivattyúk fejlesztése rohamosan zajlik és folyamatosan szorítják ki a hagyományos fűtési megoldásokat, ezért cégünk is folyamatosan fejleszti magát.
Minden további kérdésükkel keressenek bizalommal, több mint 100 darabos hőszivattyús kínálatunkból minden igénynek találunk megfelelő megoldást.
Bankkártyás fizetés a SimplePay oldalán keresztül.
Beszerelés: A gázár emelkedése miatt jelentősen megnövekedett forgalom következtében beszerelési időpontot egyedi elbírálás alapján tudunk adni!
Áraink bruttó árak és tartalmazzák az Áfa-t!
